Elérhetőségek

Soproni Petőfi Színház - Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.
http://www.soproniszinhaz.hu/
9400 Sopron,
Petőfi tér 1.


Kövess minket!

Soproni Petőfi Színház

A SZÍNHÁZ MŰVÉSZI-SZAKMAI ÉS SZÍNHÁZI-NEVELÉSI KONCEPCIÓJA

Fontosnak tartjuk a gyermek és ifjúsági közönség, a diákok színházzal és színházra nevelését, éppen ezért nemcsak a nagyszínházi előadásaink „ifjúsági bérletesítését” gondoljuk elvégzendő feladatnak, hanem olyan „suliszínházi program” megvalósítását is, amely a városi és város környéki iskolákkal együttműködve elérhetővé teszi minden iskolás gyerek számára az életkorának megfelelő problémákkal való alkotó, „színházi” szembesülést ún. színházi nevelési program (színházi előadás + annak megélését és megértését segítő, a diáknézőkkel együtt végzett drámamunka) keretei között.

A MEGVALÓSULÁSI SZAKASZ FÁZISAI

Ezen célok megvalósulásához színházunk az alábbi feltételeket teremtette meg:

  • a korosztálynak szóló irodalmi művek (regények, novellák) adaptációs munkájának elvégzése;
  • a drámamunka tervezésére és irányítására képes drámatanár(ok) foglalkoztatása, ill. a produkcióban résztvevő társulati tagoknak a drámapedagógai továbbképzése;
  • különleges színházi körülményekhez illeszkedő játszási rend (bérletrendszer) kialakítása az iskolákkal együttműködve;
  • az előadások és foglalkozások „hasznosulásának” nyomon követése különféle hatásvizsgálati módszerek kialakításával.

A megelőző három évadban a Dúvadnevelde , a Semmi és a Luke és Jon című darabok voltak láthatók, illetve ezekhez az előadásokhoz kapcsolódtak a színháziszöveg-értési és a darab problematikáját a drámamunka eszköztárával feldolgozó foglalkozások. A színház házhoz megy a program keretében: tanítási időben, az iskola nevelési-oktatási programját szervesen kiegészítve vonja be a diákokat a színház világába, s ugyanakkor teszi a színházat magát a természetes tanulási folyamat részévé, a világ és önmagunk megértésének terepévé.

AZ EDDIGI PROJEKTEKBEN VIZSGÁLT KÉRDÉSEK:

2012/2013. évad: Dúvadnevelde – Mit kell tenni ahhoz, hogy az egyén ne oldódjon föl az erőszak és az erősebbek kiváltságaira épített rendszer közegében, ne váljon akarat nélküli bábbá, „amőbává”? Mi történik az egyénnel, ha feladja az emlékeit, amelyek segíthetnek a túlélésben? —

2013/2014. évad: Semmi – Az előadás világképének kulcsmotívumai: a lét értelmének örömteli bizonyossága és a létbe vetettség szorító érzése; meggyőződés és meggyőzés határvonalai; az egyén és egyéniség integritása és szabadsága; közösség és egyéniség alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyai; az elv és a megvalósulás, a cél és az eszköz ellentmondásai; az emberi közösség állati hordává züllésének stádiumai; a felelősség kérdése – a felelőtlenségünkkel és következményeivel való szembenézés nehézségei. —

2014/2015. évad: Luke és Jon – Az élet értelmén és önmaga helyzetén gondolkodó kamaszt szembesíti az elvesztett lény elengedésének lehetséges megoldásaival, egy esetleg romba dőltnek látszó élet újraépítésének esélyével, továbbá azzal, milyen a következményei vannak, ha felelősséget vállalunk valakiért. —

2015/2016. évad: Bocsáss meg, Madárijesztő! – Az előadás és a drámamunka fókuszában álló problémák: a más kinézetű, színű, fajú, nemi orientációjú, világnézetű és értékrendű ember lehetőségei egy többségi közösségben; igazmondás és árulás kettőssége; megfelelés, illetve elhatárolódás a közösségi elvárásoktól; a vad indulatok és humanizálatlan ösztönök féken tarthatóságának esélyei. —

2016/2017. évad: 35 kiló remény – A színházi nevelési előadásunk mottója a kisregény nyitányából vett következő idézet: „Utálok suliba járni. Az égadta világon semmit nem utálok így. És ezzel még keveset mondtam. Rámegy az életem.” A 35 kiló remény egy kiskamasz története, akinek remek a kézügyessége, hatalmas a szíve, de iskolába járni nagyon nem szeret, hiszen nem igazán tud megfelelni az ottani követelményeknek. Bármit megszerel, szívesen segít barkácsolni imádott nagypapájának, de a matekkal és a szüleivel hadilábon áll. A helyzet napról napra romlik, kicsapják az iskolából, és senkinek sincs ötlete, hogyan tovább… – A színházi nevelési előadás kulcskérdései: mire való az iskola, mit tartunk a tudásról és annak hasznosságáról; hogyan értse meg a kamasz a felnőtteket, hogy azok is megérthessék őt; „boldogtalannak lenni sokkal könnyebb, mint boldogulni”; mi az én problémám, mi a másik problémája – ebből mit kell felvállalnunk, kinél van a megoldás. —

2017/2018. évad: Csillagkutya – Kemény, őszinte, ugyanakkor lélekemelően költői előadás az anya nélkül nevelődő kiskamasz, Joel életéről, a mindennapok nehézségeivel dacoló édesapáról, akiket az emlékek és a jövőről dédelgetett álmok tartanak életben. Egy különleges játék az igazság kereséséről, a felelősségvállalásról, a jó cselekedetek nehézségeiről, a barátságról, a fantázia hatalmáról és gyermekkor puha fészkéből való kihullásról, a felnőtté válásról. – A színházi nevelési előadás kulcsmotívumai: a másság elfogadása – az empátia és megértés hasznossága – az igazi barátság kritériumai – a gyermeklét és felnőttlét határa – a felelős döntések meghozatalának képessége – a képzelet szükségletének felismerése. —

2018/2019. évad: A muter meg a dzsinnek – „Elrabolták a dzsinnek a mutert. Ott laknak az ágya alatt, a palackban, és mindig hallani lehet, amikor kijönnek, olyan érdekes, cirpelő hangjuk van, mint amikor ereszt a vizes gumimatrac. Amikor a dzsinnek elrabolják a mutert, mindenféle vicces dolgokat csináltatnak vele…” Az előadás kiskamasz hőse igyekszik a maga nyelvén megérteni és magyarázni azt a világot, amelyben anyját – vagyis inkább csak mutert – fogva tartják az alkohol dzsinnjei. Vajon ki lehet-e szabadítani őt? Az előadás szerves részét képező foglalkozáson szóba elegyedünk saját dzsinnjeinkkel, körbejárjuk a „Kinek a problémája?” dilemmát, és sort kerítünk arra is, hogy játsszunk azzal a lehetőséggel: hősünk esetében a körülötte lévő embertársak közül ki és miképpen tudna segítségére lenni. —

2022/2023. évad: Megfelelni

Az előadás pontosan telibe találja a 10-11 éves korosztály egyik fontos problémáját: a korai iskolaválasztás (vagy inkább iskolaváltás) körüli gondokat, amelyek előtérbe tolják a megfelelni vágyás témáját, s az ezzel járó teljesítménykényszert és a vele járó feszültségeket. A színházi nevelési előadás mint forma megfelel a tanulók azon elvárásának, hogy szembenézzenek az őket érintő problémával, és megfogalmazhassák a témával kapcsolatos belső feszültségeiket. Egy kissrác a kisgimnáziumba készül, ennek érdekében a szülei trenírozzák, majd a felvételi vizsgán olyan szituációval kerül szembe, amelyet kitűnően old meg az elvárások alapján, ám kiderül számára, hogy becsapták… Az előadás és a foglalkozás középpontjában az elvárások és a megfelelni vágyás gyakran feszítő, a kiskamaszok számára megoldhatatlannak látszó problémaköre áll.

Kamaszszületés – Az előadás kamaszmonológokból összerakva ígér valami megnyugtatót állítani erről a kavargó, kiismerhetetlen és lehetetlen állapotról, amit kamaszkornak neveznek. Mert milyen érzés kamasznak lenni? Mintha csak valaki átrendezte volna a szobádat a tudtod nélkül, anélkül, hogy megkérted volna rá. Van, aki ettől megretten, más ismeretlen, de kihagyhatatlan bulinak tartja, megint másnak elege lesz belőle, mielőtt elkezdődött volna. A felnőttek érdekes életkornak hívják, de nekik könnyű: nem nekik kell átélniük. Az előadás ezekről az érzésekről játszik és gondolkodik együtt a résztvevőkkel.

A tantermi színházi program azokat a diákokat szólítja meg, akik számára a legkevesebb színházi előadás születik: a 12-15 éves korosztályt, akik a kamaszkorba érkezvén először kérdezik meg önmaguktól, kik is vagyunk, s hol a helyünk a világban.

A PEDAGÓGIAI, MŰVÉSZI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL

Az adaptációkról:
Az eredeti művek szüzséi minden esetben csupán kiindulópontul szolgál az előadások létrejöttéhez: a cselekmény új keretbe ágyazódik, amelyet mindig az adott közönség életkora, gondolkodási szintje és azok a „filozófiai” kérdések határoznak meg, amelyek az adott korosztályt foglalkoztatják. Megjegyzendő, hogy a darab dramaturgiáját és szövegkönyvét nagymértékben befolyásolják az előkészítő próbafolyamat drámamunkájában létrejött, improvizációkból rögzített szituációk. —

A játék és a játéktér összefüggése, a nézői bevonódás szintje:
Az előadás tantermi színházként működik, vagyis a játéktér kereteit az osztályterem mérete és berendezése határozza meg: egyszerre egy osztálynyi gyerek (kb. 20-30 fő) részese a játéknak, s a térbeli közelség eleve felkínálja a közvetlen bevonódás lehetőségét: néha szerepbe, vagy a szerephez közeli státusba kerülnek a nézők, máskor szinte észrevétlenül válnak ugyanannak a térnek a részévé, amelyben a szereplők is mozognak. —

A megvalósítás formái:
A fiatalabb korosztálynak szánt projekt három tanítási órát ölel fel, amelynek egyik harmadában maga a tantermi színházi előadás foglal helyet, ezt követi a színháziszöveg-értési (a színházi előadás eszköztárát és jelentésvilágát feltáró) foglalkozás, majd az osztály saját játéka, amellyel továbbgondolják az előadás által felvetett problémákat. (Az adott darabhoz kapcsolódó színháziszöveg-értési beszélgetés, ill. drámamunka megjelölt fókuszától függően ezek a formák egymásba olvadhatnak.)

Szervezet vezetője:
Csányi János - Eperjes Károly

Működésünk számokban

Szervezet alapításának éve: 1991
Első színházi nevelési program éve: 2002
Eddigi különböző programjaink száma: 4 db
Színházi neveléssel foglalkozók száma: 6 fő
Nevelési program alkalmak száma (előző évad): 43 alkalom
Résztvevők színházi nevelési programjainkon (előző évad): 1000 fő
Elért iskolák száma (előző évad): -

Ezzel is foglalkozunk

  • színházi előadások gyerekeknek vagy fiataloknak
  • táncszínház gyerekeknek vagy fiataloknak
  • drámaóra
  • színházpedagógiai projekt gyerekeknek vagy fiataloknak
  • színházpedagógiai program felnőtteknek
  • képzés
  • fesztivál
  • Színitanoda három csoportban (7-9 évesek; 10-13 évesek; 14-17 évesek)

Filmszínházi nevelési előadás

Az oktatási csomag egyesíti magában a már ismert és jól bevált színházi nevelési előadások gyakorlatát a mozgóképi szövegek könnyebb elérhetőségével, felerősíti a drámamunka aktivitását a filmélmény művészi intenzitásával, és az online vagy dvd-formátumú elérés révén könnyen bekapcsolható az iskolai nevelőmunkába vagy akár a távoktatásba is.
A projekt arra a felismerésre épít, hogy a művészi nevelési tartalom (az a művészi anyag, amely a színházi nevelési előadásban színházi produktumként jelenik meg) létrehozható a mozgókép, a film felhasználásával is. A mozgókép – mint a nevelési cél elérését indukáló drámapedagógiai munkafolyamat központi művészi eleme – azzal az előnnyel bír a színházi produktummal szemben, hogy bárhol és bármikor elérhető, s olyan iskolákhoz és gyerekekhez is eljuthat, ahová az élő színházi nevelési előadások nem érnek el.
A másik előnye, hogy a filmes nevelési foglalkozás megvalósításához elegendő egyetlen drámapedagógus (szemben a színházi nevelési előadások népesebb színész-drámatanári gárdájával), aki képes a rendelkezésére bocsátott pedagógiai-módszertani segédlet alapján a drámamunka vezetésére.
A projekt tehát lehetővé teszi, hogy a művészeti nevelés olyan területtel gazdagodjon, amely egyesíti magában a drámamunka színházhoz hasonló „itt és most” élményszerűségét a mozgóképi élmény művészi erejével és hatásával, ráadásul képes a film eszközein keresztül a mozgóképi szövegértelmező készség fejlesztésére is.
A program keretében a kisjátékfilmek és a hozzájuk kapcsolódó oktatási anyagok is elkészülnek.
Már elkészült:
• A muter meg a dzsinnek (a szülői alkoholizmus problémaköre)
• Mindörökké Júlia (Szendrey Júlia és Petőfi Sándor kapcsolata – versértelmezések a filmkép segítségével)

Az iskolai oktató-nevelő munkát segítő anyagok honlapon, online felületen

JÁTSSZ VELÜNK! címmel a színház vagy a program honlapján letölthető formában elhelyezett készségfejlesztő feladatok, tanulmányok, amelyek előadásainkhoz kapcsolódnak, s felhasználhatók az iskolai oktatásban.

Ízelítő a kínálatból (Németh Ervin dramaturg írásai):
• Átjárók (Színház – film – irodalom: a kép átváltozásai) – készségfejlesztő feladatrendszer hat színjátékhoz a drámai szövegek közlésével
• Szövegszínház (Érdekes feladatok a színházról diákoknak) – Az adaptáció titkai; Mit és hogyan rejt el vagy mond el egy fénykép, s hogyan lesz belőle színház?
• Ludas Matyi és rokonsága – a mesevariációkról
• Péter és a farkas (Változatok egy Prokofjev-témára)
• Kalauz Peer Gynt vándorlásához – az Ibsen-mű megértését segítő ábra

Programjaink

Iskolai környezetben, az osztályteremben játszódó előadás, amelynek szÍnházi részét szervesen követi a feldolgozó drámamunka. A program fő gondolatai: Lenka és az osztály. Egy teljesen hétköznapi közösség, amelyet nem az emberi...
5-8. évfolyam
Németh Ervin
Elsődleges csoport admin
Németh Ervin
Színházi nevelési szakember